Ady, a lefordíthatatlan (?)
Lehet-e magyar verset idegen nyelvre fordítani? Ha igen, vajon Adyt nehezebb-e?
*******************************************************************************
Mit lehet kezdeni az ’ugar’ szóval, hogy értelmezhető egy fordításban az a kifejezés, hogy ’kúnfajta’, és egyáltalán, mit jelenthet az ’ellovan’?
Miben különbözik egy fűnyíró használati utasításának leírása egy vers verstanilag pontos fordításától, és mitől más a műfordítói alkotás?
Elviseli-e a vers a fordítás során szükségszerű értelmezést? Hogyan építhető fel a fordítás egy másik nyelv másfajta történeti-történelmi hátterű szókészletéből?
Mennyire sérül az írói szándék, miközben figyelni kell a versformák szigorú megkötéseire, a hangsúly dinamikájára, az adott nyelv zeneiségére, hangulatára, ritmusára?
*******************************************************************************
A kérdések persze költőiek, de a válaszokat is költők, műfordítók adják meg: Mesterházi Mónika kérdezi Nádasdy Ádámot, Imreh Andrást és Wilhelm Drostét.
Az Ady halálának évfordulójára tervezett versfordításról szóló beszélgetés a Három Holló kávézóban lesz március 3-án, 6 órától.
A beszélgetés végén Spiró György olvas fel szerbül Ady-verseket Danilo Kiš fordításában!
Jegyek (1000.- Ft/db) online válthatók.